..........Metró-Mózesek kora

Akarsz-e látni csodát?

Nézd, két lábam van,

és két kezem.

 

Tűz mellett aludtam el,

ébredéskor kérdés van:

Ki tette ezt a betonviskót fölém?

 

Metró, tömeg, nyüzsgés.

Az emberek nagy része

nem örül a hónak.

A többieken csak átfolyik,

bennünk megfordul a zene.

 

Ma már minden ember

Mózes és Zeusz,

a víz fakasztója és a villám

atyja lehet, egy gázgyújtóval és villanykapocsolóval.

 

Vibráló fények,

Tánc - asztallapok.

Az este viaszként rakódik e cérnaszálra,

alig dermednek meg a rétegek, már olvasztja

őket az emlékezés tüze.

 

Tűz mellett aludtam el,

ébredéskor kérdés van:

Ki tette ezt a betonviskót fölém?

 

A legfontosabb dolgok

hiányukban vannak igazán jelen.

 

Ki Ért? Senki sem. Minden-
kiért. Érted? (Vagy te Sem?)

 

Mit akarsz még?

A zene nem engedi leülepedni a gondolatot.

Herner Dániel, 1995 I. 10